HÚSVÉT ÜNNEPÉRE
A nagyböjt a legnagyobb keresztény ünnepet, a Húsvétot megelőző időszak, ami a befelé fordulásé, a testi és lelki megtisztulásé, nem csak a keresztények, de az izraeliták és mohamedánok részére is.
Ilyenkor többnyire húsmentesen étkeznek azok is, akik egyébként máskor fogyasztanak állati eredetű ételeket.
Legyen ez az időszak az önvizsgálaté, és a meditációé.
Ezt a befelé fordulást szakítja meg a Virágvasárnap örömünnepe. Jézus bevonul szamárháton Jeruzsálembe. Egyre növekvő embertömeg követi Őt. Sokan pálmaágakat teszenk azt útra elé.
Ezután az események felgyorsulnak.
Jézust Júdás árulása nyomán elfogják, és Pilátus elé viszik. A tömeg ekkor már Jézus keresztre feszítését követeli.
Minden Jézus nagypénteken bekövetkező kereszthaláláért történik.
Ilyenkor elnémulnak a tempolomok harngjai, az orogonák, nincs ének a szertartásokon.
Este Jézus testét levették a keresztről, és szikla sírba tették, melyet egy hatalmas kővel zártak le.
Az asszonyok, akik hajnalban a sírhoz mentek, hogy bebalzsamozzák a testét, a sírt üresen találták.
Harmadnapra Jézus feltámadt
.
Mert elérkezik a feltámadás, az öröm napja...
Halleluja!
Ehhez a lelki megtisztuláshoz szeretnék egy verscsokorral hozzájárulni
Fogadjátok szeretettel verseimet!
Harcos Katalin
Harcos Katalin
Ünnep előtt
Kertünk alatt ólálkodik az ünnep.
Be kéne, hogy engedjem végre…
de szívem nincs még felkészülve
ilyen szent, nagy ünneplésre.
Magányom szorosan rám tapad,
és nem enged közel senkit hozzám…
pedig úgy vágyom, hogy szeressenek,
hogy minden kincsemet odaadnám.
Minden álmomat és vágyamat
odaadnám annak cserébe,
aki eljönne, hogy meggyógyítson,
hótiszta szeretet remélve.
Harcos Katalin
Gondolatok egy útszéli feszület előtt
Az út mentén korhadó feszület...
rajta Krisztus sok sebből vérző teste,
mit kegyetlen katonák szögeztek
a gyilkos, megszégyenítő keresztre.
Fájó teste már végleg megdermedt,
lábszárát a rómaiak megtörték,
arca megváltó halálba ernyedt,
s árszúrt oldala nedvét letörölték.
Csak állok, és megdöbbenten nézem
az önfeláldozás ily nagy csodáját.
Képtelenség ésszel felérnem,
hát újra élem halála borzadályát.
Jézus isten lényét emberi
test kínjai gyötörték halálra,
mert meg akarta ezzel menteni
a bűnös embereket a túlvilágra.
És mi, emberek, méltók vagyunk-e
a végtelen nagy önfeláldozásra?
Cserébe hitünket adjuk-e,
hallgatunk-e Jézus hívó szavára?
Uram, én fölajánlom most Neked
tiszta szeretetemet és imámat,
s bűnbánón lábaidhoz helyezem
minden megvetett emberi hibámat.
Segíts, hogy megtisztuló lélekkel
járuljak majd vasárnap eléd,
és készítsem szívem szeretettel
várva feltámadásod szentséges ünnepét!
Harcos Katalin
Nagyböjt végén
A nagyböjt némasága kísért…
kétezer éves kín lüktet bennem.
A bűn feloldhatatlan, amiért
bűnhődünk rég. Nincs mit tennem?
Valami tiszta, szent áldozat kéne,
ami letörli Jézus könnyét a kereszten!
Velazquez: Krisztus a kereszten
Harcos Katalin
Nagypéntek
Véres szögek… reszkető tenyér…
a fej lecsuklik, a lélek kiszáll.
Fájdalmas, sikoltó, vad képtelenség
ez az embertelen Istenhalál.
A keresztek alatt hever a két lator
megtört csontokkal, dicstelenül.
Mégis ez egyik arcán a mosoly…
mert Jézus vele van. Nincs egyedül.
Mária ölében gyermekével
zokog, mint zokogna minden anya,
ha így tartaná két kezével
holtan, mint neki kell tartania.
Az arcokon körben döbbenet ül.
Hát ennyi volt csak? Bevégeztetett?
Apostolai nézik értetlenül
a feláldozott Istengyermeket.
Vad szél nyargal tova a Golgotán.
Jézus testét sziklasír rejti el.
Harmadnapra feltámad majd talán…
és, hogy valóban így lesz, hinni kell!
Harcos Katalin
2016.03.27
Halleluja!
Sápadt holdfény siratja
a sírba zárt Isten fiát.
Ezüst fény csurran az útra
átölelve a Golgotát,
az alvó Golgotát.
Lassan oszlik az éjsötét.
Aranyló hajnal omlik körbe,
fénylő angyalszárny hinti szét
a csodát a gyászos földre,
a zokogó földre.
Moccan a nagy kő a sír előtt:
feltárult a lezárt fülke.
Üresen találnak rá a nők…
a hírt suttogják fülből fülbe,
s kiáltják elhűlve.
Jézus felkelt! Halleluja!
Feltámadt, lásd, életre kelt!
Szaladtak mind ki az útra,
s minden nő vígan énekelt:
Jézus életre kelt!
Copyright by Harcos Katalin 2004-2017
|