PR�Z�K

Els�sorban verseket �rok, de olykor elkalandozom a pr�za�r�s ter�let�re is. �me k�t kor�bbi �r�som, ami �r�kk�  aktu�lis.

Az els� t�rt�net val�s alapokon nyugszik, egy ismer�s�m trag�di�j�t mes�li el.  A m�sodik saj�t gyermekkori eml�keimb�l sz�letett.

Sz�sz Endre grafik�ja

 Haros Katalin

A megbocs�t�s

Igazt�rt�net

2007.06.03.

A fekete ruh�s asszony t�tova mozdulatokkal rakosgatott az �reg b�torok k�z�tt. Keresg�lt. V�g�l a vitrines szekr�nybe megtal�lta a kulcsot, amit keresett. �sszeszor�tott sz�ja v�kony vonall� keskeny�lt, de szemei sz�razak maradtak. Az �let megkem�ny�tette. Egy�bk�nt hat�rozott n� volt, olyan, aki mindig tudja, mit akar, mit mi�rt tesz. Szigor�an �t�lkezett m�sok felett, csak nagyanyj�ra n�zett eln�z� szeretettel.

P�r h�ttel a temet�s ut�n v�gre r�sz�nta mag�t, hogy �tn�zze a megmaradt holmikat, de t�ls�gosan f�jdalmas volt m�g itt lenni a kis lak�sban, ami egykor az otthont jelentette sz�m�ra.

Kez�be vette az �jjeliszekr�nyen porosod� imak�nyvet. Szinte azonnal ledobta, mintha �getn� a kez�t. D�h�s volt mag�ra, ami�rt szem�t m�gis elfutott�k a k�nnyek.

Felmer�lt el�tte nagyanyja apr�, t�r�keny alakja. Mi�ta csak eml�kszik r�, mindig ilyen volt...

Akkoriban szeg�nyek voltak. Anyja, ha volt hov� mennie, m�sokn�l takar�tott. Apja csak nagy ritk�n v�llalt valami alkalmi munk�t. Mi�ta a hadifogs�gb�l visszat�rt, m�r nem volt a r�gi. A megkeseredett, szik�r ember elitta azt a kev�ske p�nzt is, amij�k volt.  Ilyenkor a nagymama seg�tette ki �ket.

4 �vesen, megszeppenve �ll. Megcsapja arc�t a r�szegs�g b�ze, amikor a f�rfi f�l� tornyosulva r��v�lt:

- M�r megint nem tudsz nyugton maradni?!

Leb�n�tja a r�m�let. Amikor l�tja a fel� lend�l� kezet, �rzi, a l�ba sz�r�n v�gigcsorg� forr�s�got, �s tudja: egy okkal t�bb, hogy megint kikapjon. Vinnyogva, fuldokolva s�r. Ekkor anyja k�z�j�k veti mag�t, hogy test�vel felfogja a neki sz�nt �t�seket...

Ez a legr�gebbi eml�k, amit meg�rz�tt az anyj�r�l, �s az egyetlen j�...

Lehajolt, beillesztette a z�rba az apr� kulcsot, �s kivette a szekr�nyk�b�l a megkopott fadobozt, amiben nagyanyja az iratokat tartotta. Le�lt a kanap�ra. Keze a megs�rgult pap�rok k�zt matatott, de tekintete a m�ltba r�vedt. Ism�t megrohant�k az eml�kek:

H�v�s, �szi nap. Az anyja �sszecsomagolta a holmij�t, k�zen fogta �s elindult vele. Nem mondta hov�, mi�rt mennek, csak l�pkedett maga el� meredve, sz�tlanul. �t v�g�l a nagymam�n�l hagyta.

Azt hitte, csak p�r �r�r�l van sz�, mint m�skor, de beesteledett, �s nem j�tt vissza �rte. Sok unszol�s ut�n v�g�l �gyba b�jt.

- Biztos reggel j�n anyu. - gondolta, miel�tt elnyomta az �lom.

Hi�ba v�rt. Ahogy m�ltak a napok, �gy n�tt benne a dac. Nagyanyja agg�dva figyelte, de nem sz�lt. Ha a kisl�ny faggatni kezdte, n�m�n dolgozott tov�bb.

Hetek, h�napok teltek el, �s Magda m�r nem k�rdez�sk�d�tt, nem v�rt. Mind jobban ragaszkodott a nagymam�hoz. Csendes, nyugodt napok k�sz�nt�ttek r�juk. �lete legb�k�sebb id�szaka.

Ny�r v�ge volt m�r. Egyik nap lent az udvaron �pp az �jsz�l�tt kiscic�kat pr�b�lta meglesni, amikor v�ratlanul betoppant az anyja. S�padt volt, f�lszeg, t�r�d�tt. Amint megl�tta, felragyogott az arca, futva indult fel�, de p�r l�p�snyire t�le megtorpant. Dacosan leszegett fejjel meg�llt. Felt�rt minden elfojtott f�jdalma, keser�s�ge. T�rte, de nem viszonozta az �lel�st.

K�nnymaszatos arc�t nagyanyja k�t�ny�be rejtette, amikor b�cs�ztak. M�r itt volt az otthona, �s most el kellett hagynia az egyetlen embert, akiben m�g b�zni tudott. K�ptelen volt megbocs�tani.

Az asszony fel�llt. Zaklatottan j�rk�lt a szob�ban. Megpr�b�lta elhessegetni a gondolatait. Kiment, megmosta az arc�t, azt�n ism�t �l�be vette a l�dik�t. Belelapozott a pap�rkupacba. Bizony�tv�ny, k�rh�zi z�r�jelent�s, �s foszladoz� ad�sv�teli szerz�d�s lapjai ut�n b�r�s�gi irat akadt a kez�be. Tov�bb akart lapozni, amikor megakadt szeme az anyja nev�n.

Elgondolkodott. Sosem hallott r�la, hogy anyj�nak b�rmif�le peres �gye lett volna...

Behunyta a szem�t.

L�tta anyj�t a tekn� f�l� g�rnyedve dolgozni... azt�n frissen mosott hajjal, ropog�sra vasalt ruh�ban vas�rnapi mis�re igyekezve. � mellette ment, de kih�zta a kez�t az �v�re kulcsol�d� ujjak k�z�l. Azt�n a ballag�s: anyja f�lreh�z�dva �llt, t�vol a t�bbi sz�l�t�l. Nem is pr�b�lt k�zeledni. Nem b�rta elviselni l�nya felragyog� szemeit, amikor nagyanyja karj�ba szalad, majd a kim�rt, elutas�t� biccent�st fel�. A diplomaoszt�j�ra m�r el sem ment. Igaz, akkor m�r s�lyos beteg volt.

Azt�n j�tt a betegs�g, k�rh�z. � akkoriban m�r dolgozott. Be akart menni illend�s�gb�l, de m�r csak a halotti �rtes�t�s �rte utol.

A temet�sen nem s�rt. Nem �rzett f�jdalmat. M�r n�gy �vesen eltemette mag�ban. �r�kre...

Kint  hangos szir�n�z�ssal sz�guldott egy t�zolt�aut�. A zajra felrebbent. Figyelme ism�t a pap�rok fel� fordult:  "�t�let" - olvasta.

- Mi? - h�kkent meg. 

Ez m�r val�ban felkeltette az �rdekl�d�s�t. Furcsa, torokszor�t�, k�nyelmetlen �rz�s kezdte fojtogatni, de m�r nem t�g�tott. Gyorsan �tfutotta a hat�rozatot.

"19.... okt�ber 29-�n lop�son tetten �rt�k Z. J.-n�t a .......... �ruh�zban. Az elkobzott b�njelek �s a tan�vallom�sok alapj�n, mivel a v�dlott a r� k�r�tt b�rs�got megfizetni nem tudja, a b�r�s�g a v�dlottat 6 h�nap let�ltend� szabads�gveszt�sre �t�li."

Gyorsan ut�na sz�molt. Igen... az id�pont egyezett. Akkor hagyta �t ott a nagyanyj�n�l.

A  asszony �rtetlen�l meredt maga el�.

- Az any�m b�rt�nben volt? Lopott? Na ne! Ez nem lehet igaz! .... Mit? .... Mi�rt? - suttogta maga el�.

D�bbenet, �rtetlens�g �s sz�gyen �lt ki az arc�ra. K�nyszer�tette mag�t, hogy a r�szletes esetle�r�st �s indokl�st is elolvassa. " A v�dlott b�n�ss�g�t elismeri. Az utols� sz� jog�n elmondta, hogy a  b�njelk�nt lefoglalt m�anyag v�dr�t, lap�tot �s form�kat kisl�ny�nak sz�nta aj�nd�kba."

Percekbe telt, mire felfogta. Mellkasa egyre jobban zih�lt. 42 �v igazs�gtalans�ga, keser�s�ge fojtogatta, amikor felt�rt bel�le a zokog�s.

Harcos Katalin 

2005.03.30

Vas�rnapi kir�ndul�sok

Gyermekkori �lm�nyeimb�l t�pl�lkozik ez az �r�s.

Vas�rnapi kir�ndul�sok

Mi�ta az eszemet tudom, szombatonk�nt anyu fonott kal�csot s�t�tt. Vas�rnap reggel kaka�val azt reggelizett a csal�d, azt�n egy�tt ment�nk a f�l 9-es di�kmis�re. A templomb�l haza�rve gyorsan �t�lt�z�nk �s m�r indultunk is kir�ndulni. Miel�tt elment�nk a templomba, anyu m�r �sszek�sz�tette az �traval�t: kenyeret, egy m�anyag dobozk�ban zs�rt, 1 doboz m�jkr�met, a kertb�l paprik�t, paradicsomot, ubork�t �s az aktu�lis, �ppen �r� gy�m�lcsb�l valamennyit. Innival�t nem vitt�nk, hiszen forr�svizet mindig tal�ltunk. Ann�l finomabbat elk�pzelni sem tudtunk volna.

Ilyenkor bej�rtuk a Pom�zt k�r�l�lel� hegyek valamelyik�t: a K�-hegyet, aminek hatalmas szikl�ja t�v�n�l Pet�fi egykor verset �rt, a hajdani f�ldes�r f�szk�r�l elnevezett Csik�v�rat, az Oszoly-tet�t, a Kis- vagy Nagy Kev�lyt, de el�fordult, hogy a Kev�ly-nyeregben tal�lhat� Mack� barlangot, �s a szint�n k�zeli a Szurdok vadreg�nyes, hidacsk�kon bej�rhat� kanyarg�s t�ra�tvonal�t, esetleg a Holdvil�g-�rok vagy a R�m szakad�k es� v�jta medr�t v�lasztottuk. A l�nyeg az volt, hogy egy�tt legyen a csal�d. N�ha anyu h�ga �s csal�dja is csatlakozott hozz�nk. Ilyenkor volt �m csak vid�m a t�rsas�g! 4 feln�tt �s 6 k�zel azonos kor� gyerek!

Gyalog mas�roztunk a h�zunkt�l, v�gig a hossz� falun, vagy a Majd�npola lejt�j�n, �s amint ki�rt�nk a lakott ter�letr�l �nekelni kezdt�nk. „J�nos b�csi a csat�ban..." - harsogtuk k�t sz�lamban, �s nagyokat nevett�nk a tr�f�s sz�vegen.

Fot�: Ritz G�bor

Egy �szi reggelen kiss� dideregve, vastag pul�verekbe b�jva indultunk �tnak. H�tizs�kunkban kiv�telesen helyet kapott a termosz is, forr� te�val, apu pedig kez�ben hozta kis fokos�t, amivel gomb�szni szokott. M�r a Kev�ly-nyeregben j�rtunk, amikor szit�lni kezdett az �nos es�, hihetetlen�l s�koss� t�ve a l�bunk alatti avart. A csal�di kupaktan�cs �gy d�nt�tt, hogy inn�t m�r nem adjuk fel... hiszen mind�ssze f�l�r�nyira vagyunk a barlangt�l. Az egyre meredekebb �sv�nyen lehetetlen volt kapaszkod�s n�lk�l haladni. Apu el�rement, �s egyenk�nt, f�t�l f�ig, ha k�zzel nem �rt el, fokos�val h�zott fel minket a lejt�n. A hom�lyban m�r kirajzol�dott f�l�tt�nk a barlang hatalmas, �s�t� sz�ja, amikor anyu keze megcs�szott, �s a fokost elengedve lesz�nk�zott majdnem a lejt� alj�ig. Szinte k�v� dermedt�nk valamennyien. Mindannyian 1-1 f�ban kapaszkodva �lltunk a r�zs�n, �s moccanni sem mert�nk. Apus azonnal le�lt, �s „nadr�gf�ken" cs�szott le, hogy seg�tsen �s megn�zze mekkora a baj. N�h�ny perc m�lva anyut a h�t�ra vette, �s f�t�l f�ig araszolva, �des terh�vel meg sem �llt a barlang bej�rat�ig. Hamar el�ker�lt a h�tizs�kb�l a pokr�c, amib�l egy j� kupac avar seg�ts�g�vel k�nyelmes, puha �gyat r�gt�nz�tt a s�r�ltnek, majd �rt�nk indult. Mire mindannyian biztons�gban fel�rt�nk, anyu is lesz�rogatta sziv�rg� k�nnyeit �s m�r mosolygott. S�r�gt�nk-forogtunk, mint aki haza�rkezett. Percek alatt halomba gy�lt a barlang sz�j�n�l a sz�raz r�zse, �s a gallyakb�l meg egy szegletbe kor�bban odak�sz�tett fahas�bokb�l hamar t�zet gy�jtottunk. A r�gebbr�l maradt ny�rsakat azt�n �pp csak meg kellett kiss� faragni, hogy a szalonna, hagyma r�ker�lhessen, �s m�r k�sz�lt is a fejedelmi lakoma... Esz�nkben sem volt megv�rni, hogy szab�lyosan le�gjen a t�z �s csak par�zs f�l�tt s�t�gess�k ennival�nkat! �vatosan, a lobog� l�ngokt�l t�volabb tartva a szalonn�t k�zelebb h�z�dtunk a t�zh�z �s �lvezt�k a felsz�ll� illatokat, �s a test�nket �tj�r� meleget. Zs�rt�l �s koromt�l maszatosan majszoltuk kenyer�nket �s kortyoltuk hozz� a h�tizs�kb�l el�ker�lt nagy termoszb�l a m�g mindig kellemesen meleg te�t. Kimondhatatlanul boldogok voltunk!

A barlang hatalmas sz�j�n egy 60-as �vekben �p�lt tipikus kockah�zat be lehetne tolni, azonban ha beljebb m�sz, sz�k k�rt�ket tal�lsz. Egyik olyan, hogy csak az eleve v�kony testalkat� 8 �ves �cs�m f�rt �t rajta. R�vid volt, �s j� kapaszkod�kkal teli. Apu alulr�l vigy�zta majomk�nt m�sz� kis�cs�m mozdulatait. L�tnod kellett volna Joc� diadalittas arckifejez�s�t, amikor feje kibukkant a barlang feletti szikl�k valamelyik reped�s�n! Ez�rt a l�tv�ny�rt �nmag�ban m�r �rdemes volt elj�nni! Persze mi l�nyok sem maradhattunk ki a k�rt�m�sz�sb�l... egy t�gasabban hamarosan egym�st k�vetve kapaszkodtunk felfel�. Tal�n 2,5-3 m�ter lehet a hossza mind�ssze, de nek�nk sz�k volt, ez�rt h�tunkkal az fal�hoz d�lt�nk, kez�nkkel �s l�bunkkal kit�masztottunk magunkat, �s �gy lassacsk�n araszolva, rettent� kalandosnak t�nt a felsz�nre jutni. Miut�n kedv�nkre kim�sztuk magunkat k�veket gy�jt�tt�nk, �s a barlang eldugott zugaiban csontok ut�n kutattunk. Eredetileg az �skorban itt medv�k tany�ztak, inn�t a hely neve. A medvecsontok persze m�r r�g valamelyik term�szettudom�nyi m�zeum gy�jtem�ny�t gazdag�tj�k, de mi �r�kk� rem�nykedt�nk, hogy m�gis valami �si kincsre bukkanunk...

M�g eb�dre sz�nt szalonn�inkat s�t�gett�k, m�g hidegebbre fordult az id�, �s egyre er�sebben felt�madt a sz�l is, ez�rt tov�bb t�pl�ltuk a t�zet. Mivel a sz�raz fahas�bok egyre fogytak k�nytelenek voltunk nedveseket keverni k�z�j�k, ez�rt lassacsk�n bet�lt�tte a f�st a k�r�l�tt�nk l�v� hatalmas k�csarnokot. Szerencs�re a k�rt�k, mint megannyi k�m�ny beszippantott�k a f�st�t �s n�h�ny m�terrel feljebb b�f�gt�k ki magukb�l, �gy tov�bbra is elviselhet� volt t�borhely�nk. Mindaddig �gy volt, m�g a denev�reket f�l nem riasztotta, �s ki nem kergette a szemet torkot mar� gomolyg� sz�rkes�g... akkor azt�n mi is menek�l�re fogtuk, mert a riadt b�regerek fej�nk k�r�l cik�zva alaposan r�nk ijesztettek.

Miut�n a t�zet eloltottuk hamar helyre �llt a b�ke, azonban a f�k k�z� titkon beoson� k�d miatt musz�j volt szedel�zk�dn�nk. Rendbe raktuk magunk ut�n a terepet, p�toltuk az elhaszn�lt fahas�bokat, mell�j�k t�masztottuk a ny�rsakat, majd �vatosan megindultunk lefel� a s�kos, meredek lejt�n. Anyu addigra m�r maga is tudott �jra j�rni, de a biztons�g kedv��rt a nehezebb szakaszokon apu m�gis a h�t�ra kapta, �s �gy vitte, mint egy nagyobbacska gyereket. Lefel� gyorsabban haladtunk, mert sokszor egyszer�en le�lt�nk, �s a fenek�nk�n cs�szva lesz�nk�ztunk a k�vetkez� biztos pontig. Nem is �rtott a siets�g... min�l lejjebb jutottunk a hegyoldalon, ann�l s�r�bben gomolygott k�r�tt�nk a tejfeh�r �szi k�d. Egy id� ut�n m�r szinte csak az �szt�neinkre hagyatkozva haladtunk, mert l�tni m�g a cip�nkig is alig lehetett, nemhogy magunk el�. Szerencs�re a sokszor megtett �t m�r a l�bunkban volt, �s a t�volr�l egyre er�sebben besz�r�d� zajok is jelezt�k, hogy j� fel� megy�nk. Amikor megkondult a templom harangja, m�r sz� szerint toronyir�nt haladva gyorsan el�rt�k a falut. Az�rt �r�lt�nk, amikor v�gre �jra aszfaltos �t simult a talpunk al�, ami egy-kett�re haza vezetett.

Csatakosan, piszkosan de �lm�nyekkel gazdagon l�pt�nk be f�lk�sz h�zunk ajtaj�n. A hatalmas mos�faz�kban m�r �llt a v�z, csak al� kellett gy�jtani. Mire felforrt, apu a k�tr�l t�bb v�d�rrel hordott friss vizet a mos�tekn�be. El�bb �cs�nk, majd mi n�v�remmel f�r�dt�nk, v�g�l anyu�k. Mire pizsam�ba b�jtunk �s meg�gyaztunk m�r elk�sz�lt a bund�s �keny�r �s a tea is. Vacsora k�zben be nem �llt a sz�nk, egyre a nap izgalmas kalandjai k�r�l j�rtak a gondolataink...

F�l�lomban lehettem, amikor meghallottam sz�leim halk besz�d�t. Az �gyunk mellett gy�ny�rk�dtek benn�nk.

- Milyen j�k ezek a gyerekek! Hogy tudnak �r�lni mindennek! - mondta anyu.

- Igen... - suttogta apu - nem is gondolj�k, hogy az�rt a sok kir�ndul�s, hogy ne t�nj�n fel nekik, hogy nek�nk nem telik h�sleveses �s r�ntott h�sos vas�rnapi eb�dre.

Val�ban nem t�nt fel. �s m�g ma is szeretettel �s h�l�val gondolok r�juk ezek�rt a csod�latos vas�rnapi kir�ndul�sok�rt.

Copyright by Harcos Katalin