Rainer Maria Rilke

Mid�n r�m lelt�l

Fodor Andr�s ford�t�sa

Mid�n r�m lelt�l, kedvesem,

kicsiny voltam, szeg�ny,

�s mint egy h�rs�g csendesen

bel�d virultam �n.

Kis l�nyemnek n�v sem jutott,

de bennem n�tt a v�gy,

m�g sz�lt�l: m�r oly nagy vagyok,

n�v nem foghatna �t.

S �n, mint akit m�jus, m�tosz,

meg  tenger�r tet�z,

lettem �jbork�nt illatos,

a lelkeddel neh�z.

A csend

Tandori Dezs� ford�t�sa

Hallod-e, kedves, kezem f�lemeltem –

hallod-e: z�g…

Ugye, a mag�nyost, b�rmije rebben,

figyelik a dolgok: hogy mire jut?

Hallod-e, kedves, lehunyom a pill�m,

zaj ez is, mire megk�zel�t.

Hallod-e, kedves, �jra kinyitn�m…

…de m�rt nem vagy itt?

Moccanok �pp csak – a selymes csendben

ott van a lenyomata; �r�kre l�tszik

a legpar�nyibb indulat is, kit�r�lhetetlen,

a messzes�g fesz�l� f�gg�ny�n.

Ahogy �n l�lekzem, kelnek-t�nnek

a csillagok.

Ajkamra illatok itala �rad,

�s t�vol angyalok kar�nak

csukl�i derengenek fel�m.

De akire gondolok:

T�ged nem l�tlak.

Altat�

Nemes Nagy �gnes ford�t�sa

Hogyha elvesztlek, no mondd,

tudsz-e �gy elaludni t�bbet,

hogy ne susogjak majd f�l�tted,

mint a sz�les h�rsfalomb?

Hogy ne lehessek s szavam

r� ne simuljon, mint pilla,

kebleidre, a karjaidra,

�s a sz�dra �lmosan.

Hogy ne z�rjalak le majd,

�nmagadnak adva t�ged,

mint egy kertet, ahol tem�rdek

csillag-�nizs, m�zf� hajt.

A szerelmes l�ny

�gy igaz, v�gyom ut�nad. Ejtem,
elvesztem kezemb�l �nmagam,
nem rem�lve, hogy tagadni merjem,
azt, mi t�led �rad rezzenetlen,
�s komoly, mer�, rokontalan.

...r�g: �, mily Egy voltam, semmi engem
el nem �rult �s nem sz�l�tott,
mint a k��, olyan volt a csendem,
mely f�l�tt a forr�s �tcsobog.

�m e lass�, p�rhetes tavaszban
engemet a n�ma, �ntudatlan
�vr�l most let�rtek k�nnyed�n.
�sszez�rva, langyos, �rva l�tem
most valaki tartja a kez�ben,
s nem tudja, tegnap mi voltam �n.